Visszaestél? 
Újra a betegség irányít?
Ismét menekülésre használod az evést?
Félsz? Reménytelennek érzed a helyzetet? 
Elbátortalanodtál?

Először is, tudd: ez nem a te hibád. A betegségünk arra készteti a testünket, az elménket és a lelkünket, hogy másként reagáljon az ételre, mint a normál evőké. A betegség definíciója: olyan valami, ami nem engedi, hogy a testünk normálisan működjön. Ha ebben a betegségben szenvedünk, az velünk marad, amíg élünk. Soha nem leszünk képesek arra, hogy úgy bánjunk az étellel, mint a normál evők. De több ezren fel tudtuk tartóztatni ezt a betegséget azzal, hogy dolgoztunk az OA program Lépésein. Emlékezz, hogy csak addig tudjuk feltartóztatni a betegségünket, amíg napról napra megtesszük a felépüléshez szükséges cselekedeteket.

Újrakezdés, még egyszer

Úgy hallottam, hogy a visszaesés azzal kezdődik, hogy hanyagolni kezdem a felépülést segítő szokásaimat. A felépülésemet támogató napi cselekedeteim az étkezéseim megtervezése és ennek betartása, az ima, a meditáció, a spirituális életre való törekvés, a Lépésekben foglalt elvek gyakorlása életem minden területén, az őszinteség és a szolgálat. 

Képzelj el egy magas téglafalat. Ennek minden egyes téglája egy, a felépülést támogató magatartás. Nem tudtam, hogy a visszaesés felé vezet az utam, amikor először úgy döntöttem, csak egy napra, hogy hanyagolok valamit, ami segít absztinensnek maradnom. Minden egyes cselekedettel, amit nem tettem meg, leépítettem egy téglát, de azt mondtam magamban: „Jól vagyok, hiszen az evésem rendben van.” További téglákat építettem le azokkal a cselekedetekkel is, amelyek nem voltak a felépülési tervem részei, de ragaszkodtam ahhoz, hogy „jól vagyok, hiszen az evésem rendben van.”

Nem tudtam, hogy a visszaesés felé haladok, amikor hónapokkal később úgy döntöttem, hogy nem jelentkezek be az ideiglenes szponozoromnál az étkezési tervemmel, amíg a saját szponzorom nyaral. Minden egyes nap, amikor nem hívtam fel őt, egy újabb tégla került ki a falból. Éreztem, hogy így már inog ez a fal, de úgy gondoltam: „Jól vagyok, hiszen az evésem rendben van.” 

Nem tudtam, hogy a visszaesés felé haladok, amikor ragaszkodni kezdtem egy nehezteléshez. Egy újabb téglát építettem le minden egyes nappal, amikor nem beszéltem erről a szponzorommal, vagy nem kerestem benne a saját részemet. A fal inogni és gyengülni kezdett, de biztos voltam benne, hogy „jól vagyok, hiszen az evésem rendben van.”

Nem tudtam, hogy a visszaesés felé haladok, amikor a szégyenérzet visszatartott attól, hogy egy osztálytalálkozón kimérjem a nekem megfelelő adag ételt. Egy téglával kevesebb, de „jól vagyok, hiszen az evésem rendben van.”

Nem tudtam, hogy a visszaesés felé haladok, amikor indokoltnak tartottam a haragomat, mert úgy gondoltam, hogy igazam van, és nem voltam hajlandó megvizsgálni a saját részemet a helyzet kialakulásában. De „jól vagyok, hiszen az evésem rendben van.” A fal végül leomlott, és én visszaestem.

Minden egyes alkalommal egy téglával lesz kevesebb a falban, amikor egyedül hozok döntést az ételválasztásaimról, amikor kihagyom a napi imát vagy meditációt, amikor elszalasztok egy lehetőséget a szolgálatra vagy a tizenkettedik lépéses munkára, amikor önzővé és énközpontúvá válok vagy a félelem kerít hatalmába, és amikor nem kérem Isten segítségét, ami a Nagykönyv szerint az egyetlen út a spirituális élet felé. 

A mai nap komolyan veszem a visszaesés jeleit. Istennek hála és nektek köszönhetően tizenkilenc éve folyamatosan absztinensen tart az, hogy Isten segítségével vigyázom a falam tégláira. 

 

Lifeline, 2011 szept/okt. (www.oa.org)

Felismered a visszaesés jeleit?

Érdemes Tudnod

A programban a gyűlések mellett számos eszköz is rendelkezésre áll a felépülni vágyók számára. Az OA-ban teljes mértékben tiszteletben tartjuk egymás anonimitását.

Teljes mértékben ingyenes

Az OA tagság nem jár illetékkel vagy díjjal, önellátók vagyunk a saját hozzájárulásainkból. A befolyt összeget teljes egészében a közösség fejlesztésére fordítjuk.

Nincs semmilyen elkötelezettség

Az OA nem követ, és nem tesz magáévá semmilyen meghatározott diétát, vagy étkezési tervet. Az OA a kényszeres evés betegségéből való felépülés fizikai, lelki és spirituális megvalósulását szorgalmazza, s ennek elsajátításán alapszik.

Az OA egy közösség, nem egyház

Az OA nem egy vallási felekezet. Bárki, kötetlenül és anonim módon csatlakozhat a közösséghez, hogy megossza saját tapasztalatait, és meghallgassa másokét.